2019. október 2., szerda

Interjú Dr. Pap Károllyal.

Dr. Pap Károly a Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház szülészeti Osztályának osztálvezető főorvosa.

- Hogyan látja  a hazai szülészeti ellátás helyzetét?
- Vannak nagyon jól ellátott szülészetek, és olyanok is, amelyek nagyon kevés orvossal, asszisztenssel, kórházi személyzettel dolgoznak.Ezeken a helyeken bizony be kell várni az előző műtét befejeződését, hogy egy következő elkezdődhessen. A mi térségünkben sok az olyan várandós, aki rossz szociális helyzetben van, számukra gyakran az is gondot jelent, hogy a tőlük harminc kilométerre lévő kórházba bejussanak, ezért - az országban egyedülálló módon - mi megyünk ki a terhesekhez ultrahanggal, magzati szívműködést ellenőrző géppel, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezhessük. Ennek köszönhető, hogy a perinatális mutatóink (szülés körüli magzati halálozás) az országos átlagnak megfelelőek, ellentétben más hátrányos helyzetű térségekkel.
- A császármetszések számának növekedése országos tendencia. Az önök szülészeti osztályán milyen a császármetszéses frekvencia, és mennyire gondolják ezt elfogadhatónak?
A császármetszések országos átlaga 41 százalék, nálunk ez az arány 45 százalékos. A mi mutatónkat elfogadhatónak tartom, mert nagyon sok a patológiás terhesség, ahol valóban szükség van a műtétes megoldásra. Összességében azonban ez az arány országosan nagyon magas, álláspontom szerint többek között azért is, mert a kis forgalmú szülészeteken inkább előre megszervezik a császármetszést, mintsem hogy váratlan vagy veszélyes helyzet adódjon. Ezenkívül nő a szülő nők életkora, ami szintén a császármetszés irányába tolja el a döntést, és az is igaz, hogy sokan félnek a természetes szüléstől, hiába nagyobb a kockázata a műtétes megoldásnak. A mi jogrendünkben a szülés kimeneteléért az orvos a felelős, és egy perben mindig az a kérdés, hogy miért nem végzett az orvos időben császármetszést. A császármetszés arányát tovább növeli, hogy ha egy először szülő nőt megoperálnak, akkor a következő szülésnél is a műtét mellett döntenek, kevés helyen vállalkoznak császár utáni hüvelyi szülésre. 
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)útmutatója szerint minden szülő nőnél "pozitív szülési tapasztalattal" kellene zárulnia a terhesség-vajúdás-szülés folyamatának. Önök hogyan dolgoznak ennek érdekében?
- A hetvenes évek végén sok diagnosztikai eszköz bekerült a szülőszobára, a szívhang ellenőrző, az ultrahang, amelyek javították a biztonságos ellátást, viszont a szülő nők kényelmét, a pozitív élményt befolyásoló tényezők kialakításában le vagyunk maradva. Nemrégiben elindult az a családbarát pályázat, amelybe a kormány több milliárd forintot osztott szét a pályázó szülészeti osztályok között, ezen célok megvalósítására.A mi a pályázaton nyert összeggel válik lehetővé, hogy  három egyágyas szülőszobánk is legyen, és hogy a vízben szülés lehetőségét is megteremtsük. Ennek köszönhető  az is, hogy lesz olyan szülőszobánk, amely a legkorszerűbb eszközökkel rendelkezik majd a patológiás szülések levezetéséhez.
- Mit gondol a "szülési tervről"? Beleszólhat a szülő nő maga a szülés folyamatába?
- Támogatom a szülési tervet. Mi itt, Nyíregyházán azt vezettük be, hogy amikor 36-38. hét környékén a beleegyező nyilatkozatokat megismertetjük a várandósokkal, akkor ezzel kapcsolatban a várandósok kérdéseket tehetnek fel, és azt is megbeszéljük, hogy mi az, amit maga a szülő nő szeretne a szülése kapcsán. Átbeszéljük a résztvevőkkel, az orvossal, a szülésznővel, hogy mi az, ami ezekből az elképzelésekből megvalósítható.
- Hogyan látja a szülésznők szerepét a szülés folyamatában, át lehet-e adni a szülés vezetését, kísérését a szülésznőknek, vagy ez mindenképpen a szülészorvos feladata?
- A szülésznők képzettség szerint sokfélék. azok, akik mostanában végeztek a négyéves főiskolai képzésen, olyan szintű tudást szereztek, hogy az alacsony rizikójú szüléseket önállóan is le tudják vezetni. Az elmúlt napokban például az osztályunkon volt olyan huszonnégy óra, amikor is harmincnégy szülés zajlott le. Két szülésznőnek kellett volna mindenütt helyt állnia, ha nem tudtunk volna behívni segítőket. A szülésznőknek a magas szintű elméleti ismereteiket nem mindig sikerül sikerül kiegészíteniük hasonló szintű gyakorlatiakkal, mert olyan szülésznők keze alatt szereznek tapasztalatot, akik nem végeznek, vagy nem akarnak szülést önállóan vezetni. A mi szülészeti osztályunkon az országban elsőként a szülésznők már végeznek is várandós gondozást, az "egy szülés-egy szülésznő" gyakorlattól azonban még messze járunk.   
Forrás: Nők Lapja,2019.09.25.       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése