Az előadások tartalmai a tervezetteknek megfelelően
- első alkalommal:
2014. 07. 25 „A gyermeki bizalom hatalom.” A gyermek még főleg reaktív lény. Viselkedése válasz arra, ahogy a környezet, illetve azon belül a felnőttek viselkednek vele szemben. Önérvényesítés és tiszta kommunikáció megfelelő önbizalom hiányában nem működhet. A nem megfelelő reagálás, (pl. droghasználat) a gyakori, legtöbbször a gyerekkorban történt elutasítás és negatív ítélet következtében alakul ki. Az ember énképének formálódása erősen függ a környezet visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Nem mindegy, hogy a tettet értékeljük, vagy a személyt. Ez vízválasztó lehet a szülő-gyerek kapcsolatban. A szülő lelki állapota tudatosan, vagy tudattalanul kisugárzik a családban élő gyerekre: valódi aktivitás, lehetőség, felelősség. A „másolódás” prioritása: csak az egészséges személyiség szereti viszont látni önmagát gyermekében.
- és a továbbiakban:
2014. 08. 08. „A pozitív gondolkodás jelentősége.” Az egészséges személyiség kibontakoztatása családon belül. A szeretet és elfogadás fontossága. A szeretet, mint kényszerítő erő. Ha a gyermek fél, szorong a családban, ha a család, és nem mellesleg az óvoda, iskola is szorongó gyerekeket nevel, akkor a szorongó gyerekekből szorongó kamasz, majd szorongó felnőtt lesz, a szorongás pedig könnyen elvezet a szerhasználatig.
2014. 09. 05. „A ’MOST’ esélyei.” Olyan családon belüli helyzetek, amelyekben csak egyértelműen szabad cselekedni. Szülőként fontos, hogy kompetensek legyünk adott élethelyzetben, szituációban, hogy nyugodtan felmérjük a helyzetet és megfelelő megoldásokat találjunk. /Ha a gyerek a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látja, feszültség keletkezik benne és reakciója védekező, támadó, vagy kiszámíthatatlan lesz. Pozitív esetben probléma-megoldó személyiséggé válik, aki hiszi és elvárja az eredményt, nyugalmat érez, és nyitottan reagál az eseményekre./ A szülőnek azzal kell foglalkoznia, ami tőle függ, és akkor, amikor a kihívás, vagy a probléma felmerül, azaz MOST. A szülő-gyerek kapcsolatnak akkor van perspektívája, ha valódi aktivitása a jelenben fogalmazódik és valósul meg.
2014. 10. 07. „Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett.” Gyermekünk elfogadása gyermekünk megismerését jelenti. Szakemberek, akik segíthetnek ebben a szülőknek. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, ezért önmagukat pusztítják, felülről, vagy hátulról támadnak. A szülő szerepe a gyerek önérvényesítő magatartásának kibontakoztatásában
2014. 10. 08. „Kinek a gyereke?!” A divat szerepe. A TV, internet, a kortársak hatása gyermekünkre. Mindez érvényesül, vagy mindezt elnyomja a személyiség mélyéből eredő, értékeken alapuló viselkedés. A belső harmónia legfontosabb alapja az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások /a szülők/ irányában való hasonló elfogadás és bizalom. Ezek olyan attitűdök, amelyek meghatározzák, hogy egy fiatal hogyan észleli a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek. A közösségek szerepe a fogantatástól a felnőttségig.
2014. 12. 12. „Egy hely, ahova minden helyzetből haza lehet térni.” Az otthon jelentősége. A sikeres és kiegyensúlyozott gyermek családi háttere. A szenvedélybeteg gyerek segítségre szorul, a család prioritása ebben elvitathatatlan. A segítséget elsősorban a családjától kell megkapnia. Asszertív megoldás aktuális családi problémákra, lelki gondokra: elvezet a félelem a kudarctól, a belső feszültség állapotától a sikerben való hithez és a belső nyugalomhoz.
2015. 01. 09 „Lehetséges!” Az önérvényesítő magatartás esélyei. Az asszertív jogok listája.
2015. 01. 23. „Tréning előkészítő” kérdezz-felelek pszichológus, szociológus, drogkoordinátor és egyéb szakemberek részvételével.
2015. 02. 05 „Az őszinte és nyílt kommunikáció.” Egy kommunikációs módszer, amely egységesíti az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembevételét. Elősegíti az erőszakmentes kommunikációt, és a szociális hatékonyságot. Paulinyi Tamás bemutatói.
2015. 02. 11 „A gyermek, aki voltál, bevállalna téged, a mai felnőttet?” „Nyertes-vesztes”, vagy „nyertes-nyertes” meccsek a szülő-gyerek konfliktusokban. Feszült állapotban, önvédelemből nem lehet pozitívan reagálni. Ha a gyerek negatívan látja a helyzeteket, akkor viselkedésével önmagát védi, és nem tudja érdekeit érvényesíteni. Az asszertivitás szerepe a konfliktusok megoldásában: a szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése
2015. március 14. Tréning: „Az asszertív szülő-gyerek kapcsolat megalapozása.” Önérvényesítő, asszertív magatartás tréning szülők részvételével, 10 szülőpár, 20 fő részvételével. Az önérvényesítő kommunikáció megtanulható, fejleszthető képesség. Általa mind a szülői kör, mind a gyermek/fiatal korosztály hatékonyabb kommunikációra lesz képessé, és magabiztosabb fellépés, eredményorientált magatartás lesz a sajátja. A pozitív szülő-gyerek kapcsolat, mint a drog prevenció alappillére, kivitelezhető életprogrammá lehet az érintett családok körében.
A program megfelel a nemzeti és nemzetközi kábítószerügyi stratégiai dokumentumok céljainak, hiszen a program célja a társadalom egészségi állapotának javítása, a szociális és társadalmi biztonság növelése, a drogfogyasztás mértékének, illetve a legális és illegális droghasználat ártalmainak, valamint kockázatainak és kárainak csökkentése.
Támogatónk:
A projekt megvalósítása során együttműködünk a NYÍRKEF-fel és a helyi médiák képviselőivel.
.jpg)
