Új babahordozó klubok a megyében

A Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan Közhasznú Egyesület az Új Széchenyi Terv keretében 6, 4 millió Ft összegű támogatást valósított meg.

A projekt keretein belül az egyesületnek két új munkahelyet sikerült megteremtenie, amelynek köszönhetően három új babaklub alakult a megyében (Nyíregyházi Babaváró Klub, Hancur Hurci Babaklub Újfehértó, Kisvárdai Babaklub).  Az év folyamán ketten ,,Babahordozási tanácsadó” végzettséget is szereztek.

A projekt az Európai Unió és a Magyarország megújul program támogatásával valósult meg, amelynek fő kedvezményezettje a Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan Közhasznú Egyesület. A ,,Babaklub, non-profit közösségi programok szervezése Nyíregyházán” címmel megvalósított projekt azonosító száma: TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0484, amelynek köszönhetően az egyesület 2014 februárjától 2015 június végéig támogatást kapott, amelynek köszönhetően szakmailag, szervezetileg komoly eredményeket ért el.

A projekt hozzáadott értéke, hogy az egyesület, mint közösség megerősödött, és az év folyamán több olyan programot is megvalósított, amelyek nyilvánosak és elérhetőek voltak a város lakosai számára is. (Pl. Anyák napja a Kossuth téren, Anyatejes táplálás világnapja a Kossuth téren, Nemzetközi Babahordozó Hét.)

Fiatal nők az anyák jogaiért

Sajtóközlemény

A Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan Közhasznú Egyesület új és izgalmasnak ígérkező projektet indít a nőket érintő jogi szolgáltatások terén. Kiemelten gondolnak a hátrányos helyzetű családokra, ahol a felnőttek iskolázottságuk, foglalkoztatottságuk, a családon belüli gyermeklétszám alapján többnyire kirekesztettek halmozottan hátrányos helyzetük révén, és ahol az emberek érdekérvényesítési képessége a legjobban sérül. A programban különös tekintettel a hátrányos helyzetű családanyák, gyermeküket egyedül nevelő nők, alacsony iskolázottságú anyák esetében próbálnak Nyíregyházán előrelépéseket tenni.

Fontosnak tartják, hogy a fiatal édesanyák célcsoportja illeszkedni tudjon közösségekhez, intézményekhez, hogy erőszakmentes és támogató, családbarát munkahely és település adja meg életfeltételeiket, családjaik működésének hátterét.

A programok akadálymentesített ingatlanban kerülnek megszervezésre.

Az egyéves munkafolyamat célja biztosítani a nők szervezeti fellépését a társadalmi esélyegyenlőség és egyenjogúság gyakorlati megvalósulása érdekében, valamint a nők érdekeinek védelme, társadalmi elismerésük kivívása, szakmai és információs segítségnyújtás a munkavállalói és az anyai szerep összhangjának eredményesebb megvalósítása érdekében. A Gyerecsak Egyesület ezúttal is szervezeténél tágabb körben gondolkodik, ugyanis egy mások számára (civil szervezetek, helyi lakosok) is elérhető érdekvédelmi tanácsadást kezdenek el felépíteni, amelynek gyakorlati hasznossága véleményük szerint nagyon sok nő és édesanya számára vitathatatlan.

Az egyesület jelenleg 105 családdal van kapcsolatban, akik széles palettáját adják a családokban felmerülő kérdéseknek, ez olyan adottság, amit erősségnek, ugyanakkor lehetőségnek is tekintenek. Első körben önkéntes, a téma és szolgáltatás iránt érdeklődő anyukákat, apukákat szólítanak meg. Az érdekeltek széleskörű bevonásával egy jogi képzést indítanak el 20 fő számára, amelyre építve létrehoznak GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő fiatal anyukákból, (jogászokból és nem jogászokból) egy érdekvédelmi, érdekérvényesítő 12 fős csoportot önkéntes jelentkezés alapján. Őket képzésben részesítik, majd létre hoznak egy olyan öntevékenyen működő tanácsadó csoportot, amely naprakész lesz majd az év során a válaszadásra. Tapasztalataikat folyamatosan megosztják a http://gyerecsak.blogspot.hu/ online felületén, így más civil szervezeteknek, édesanyáknak is segítenek.

Természetesen várják az egyesületükhöz nem tartozó, de jogi dilemmával küzdő nyíregyházi nőket is. A tanácsadói csoport végleges megalakulásának célja az együttműködés, együttgondolkodás, a közös cselekvés, a tapasztalatok megosztása és jogi problémák megoldása lesz. A tanácsadás résztvevőivel esettanulmány készül.

A most induló projekt támogatója a Norvég Civil Támogatási Alap.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 7.

„Házassághoz való viszony és párkapcsolati kutatások aktualitásai hazánkban”.  Bagdy Emőke, pszichológus, professor emeritus KREBTK, a vándorbölcső átadása után kezdett el beszélni a párkapcsolatokról és a jó házasságról. Azzal kezdte a mondandóját, hogy a Gyerecsak Egyesületről és a Nyíregyházi Babaklubról beszélt percekig, hogy mennyire örült annak, hogy a vándorbölcső átvevői között van egy ilyen közösség is, mert ott lehet abban reménykedni, hogy úgy nőnek fel a gyerekek, hogy jó lesz a párkapcsolatuk, hogy képesek lesznek arra felnőttként, hogy jól viselkedjenek a párjukkal, a családjukkal. Nagyszerű volt hallani egy ilyen széles körben, ahol az ország minden tájáról voltak ott emberek, és Áder János feleségétől kezdve a fél világ méltósága ott ült, hogy egy nyíregyházi civil szervezett kapta a méltató, elismerő szavakat a témában igen csak kompetens embertől. Ez jól hangzott, el kell ismerni.

A pszichológusnő előadása konkrétan nyolc tanulmányból épített fel egy eszméletlenül jó félórát. A nyolc tanulmány feldolgozásaként arra jöttek rá, hogy a kötődő kapcsolatok rendkívül befolyásolják a későbbi párkapcsolatokat. A korai kötődés nem csak a gyermek megszületése után, hanem igazándiból már a fogantatás pillanatától nagyon sok mintát ad a későbbi édesanya számára. Miért? Mert biztonságban érzi magát a magzat az anyaméhben. Volt egy érdekes gondolat is. ,,Gondoljuk a szerelem érzésére! Hogyha szerelmesek vagyunk, szüntelenül sóvárgunk a másikra, éhesek vagyunk rá. Egybe akarunk olvadni a másikkal, benne szeretnénk lenni. Ez a bent lét vágya a szerelembe visszacseng a zsigeri emlékezetünk ősi idejére, amikor egyben voltunk az édesanyánkkal az anyai méhben. Ennyire mélyen rögzíti a sejtmemória az élményeket, az érzelmi impulzusokat. A szerelemben ez jön vissza. Valójában ez nem tudatos emlékkép, de benne van a sejtjeinkben. Fel tudjuk idézni, hogyha szerelembe esünk. Feledhetetlen érzésként, élményként megmarad a boldogság érzete, ami az anyaméhből származik. Ezt szeretnénk visszakapni a szerelemből is. Ez egy érzelmi emlékezet, egy vizuálisan mély hatás, ami azt mondja, hogy ez nekem jó.”  Ezt az állapotot keresi az ember egész életében, párkapcsolatban is, meg a gyerekeivel kapcsolatban is. Nagyon fontos az, hogy engem szeretettel várnak élmény benne legyen a később megszületett gyerekben, mert ez az érzés ősbizalmat ad a gyereknek, sőt, a későbbi felnőttnek is. Sőt, azt is meghatározza, hogy ő hogyan fogja a saját gyerekét nevelni, vagy hogyan viselkedik, amikor gyermeket vár.

A kötődési minta meghatározza a párkapcsolatot is. Nagyon fontos tudni a pároknak egymásról, hogy ki mit hozott magával. Az egyik dolog, hogy jó tudni, hogy mi a szeretetnyelve, a másik, amit Bagdy Emőke mond, hogy meg kell beszélni, még valamikor a kapcsolat elején, hogy ki mit hozott magával. Mire két ember összekerül, főleg az első egy éves kötődő élményei vagy nem kötődő élményei alapján, de az egész gyerekkora alapján jócskán összegyűjti a tapasztalatokat, és érződnek a szocializációs minták, amiket akaratlanul, tudattalanul is tovább visz. A jól működő kapcsolathoz tudni kell, hogy kinek mi van a puttonyában, mert mindenkinek van puttonya. ha akarod, ha nem, abba a párkapcsolatba, vagy akár a hálószoba ágyába is ott van, amit megtapasztaltál apából, anyából, az egész felnövekvő életed mintáiból.

Főleg az első életévnek van nagyon komoly hatása. Egy jól működő kapcsolat alapvetően az első életévben alapozódik meg.

Őszintén, ezt ti gondolták volna? Azt mondja Bagdy Emőke, hogy az első életév kötődési munkamodell. Az első párkapcsolat az anyával valósul meg. Ahogy az anya viselkedik a gyermekével egy kapcsolati szituációban, ugyanez a mód fog megismétlődni a párkapcsolatban. Magunkkal hozzuk a másikba kapaszkodás szükségletét, élményét, ez főleg a kisbabáknál figyelhető meg, két reflexben: a kapcsolati reflexben és az átvonulási reflexben. A kapcsolati reflex az, amikor a kisujját nyújtja, és bármibe megkapaszkodik. Ez néhány hónapos korban elmúlik a babáknál, de amíg pici a baba, addig állandóan próbál egyetlen ujjal is megkapaszkodni. A másik pedig az átvonulási reflex. Amikor felveszed a babát és azonnal két karral kapaszkodik beléd. Egy egészséges, normális kisbaba két karral öleli a felnőttet, aki felveszi. Ez egy egészséges életösztön. Ebből az egészséges életösztönben az fogalmazódik meg, hogy ha a kapcsolatunkat védjük, akkor az életünket védjük. Igazából ennek kéne ilyen életvezetési elvnek lenni, ami a mai világban nem igazán van meg. Egy pici kitérő: a párunk iránti vágy egyfajta biológiai szükséglet, tulajdonképpen egy ragaszkodási ösztön, amit egy Hermann Imre nevű pszichológus az 1930-as években írt le először, és a megkapaszkodás ösztönének nevezett el. Az ő kutatása kismajmok vizsgálatán alapult. Az derült ki, hogy a kismajmok az anyjukon lógva töltik az első hat hónapot, és hogyha ez így történik, akkor egészséges, ivarérett majmokká válnak, míg azok, akiket idő előtt elválasztottak, komoly testi és lelki problémákkal küzdenek, agresszívek lesznek, és sok esetben az utódnemzésre és a kismajmok gondozására sem képesek. Az anya megszüli, és utána az utca, vagy ki tudja kicsoda neveli fel a gyerekeit?. Aztán csodálkoznak, ha agresszívabban viszonyulnak a többi emberhez, mint mások. A majmokhoz hasonlóan az embernek is meg kell tanulnia a társasági kapcsolatok alapmintáit. Ha ez a fajta felkészülés hiányos, akkor éretlen marad, és az ember ehhez hasonlóan szintén a felnőtt párkapcsolatában is így működik, hogyha nem tud felkészülni egy korai minta alapján, akkor nem tudja működtetni a kapcsolatát, agresszív felnőtt válik belőle. A házasság elsődleges feladata az élet továbbvitele. Ez egy nagyon fontos kitétele a történetnek, hogy funkciója van a párkapcsolatnak. Most jön a legérdekesebb rész, ami miatt a Gyerecsak Egyesület és a  Nyíregyházi Babaklub bekerült Bagdy Emőke gondolatvitelébe. A párkapcsolati kutatás, ez a nyolc kutatás, amit összegzett, azt mutatják, hogy a korai kötődés a szeretet alapja, ilyenkor biokémiai folyamatok mennek végbe, biztonságkeresés, anyai védőalap, stressztől való védelem, oltalmazás, óvás mind-mind beépül az ember sejtjeibe. A kötődően nevelt gyermekek sosem lesznek pszichoszomatikus betegek és nem lesznek depressziósok sem. Azt a válaszkészen nevelő szülők  megtapasztalják gyerekeikkel, hogy nagyon másak, mint a többi gyerek, de hogy ennek ilyen következményei is vannak, hogy nem lesz semmilyen pszichés betegsége felnőttként, az nagyon érdekes dolog. A gondoskodó szeretet, ragaszkodás, szükség, olyan alapélmények, amelyet normális esetben kötődő nevelésben az anyatejjel szív magába a gyerek. Ez már csecsemőként rögzül a sejtmemóriába.

Három típusa van kötődés szerint az embereknek. Van egy biztonságos kötődés, és ez felnőttként párkapcsolatban is biztonságos kötődést jelent. Ami megnyilvánul abban, hogy bízik a másikban, nem ismeri a félelmet, nem merülnek fel benne kétségek. Szeretet, bizalom, biztonság jellemzi a kapcsolatot. Választható mintákat ad és kap. Aki biztonságos kötődéssel élte meg az első életévét és pláne az egész életútját is ez befolyásolta, az nagy valószínűséggel egy teljesen megbízható párkapcsolatot tud kialakítani. A másik típus a bizonytalan kötődés. Nehéz helyzeteket teremt felnőttkorban a párkapcsolatban. A gyerekkori elhagyás félelme tudatosul például azon, hogy sokáig hagyják a babát sírni, vagy nem foglalkoznak vele, nem alszanak együtt vele. Ez az elhagyás élmény erősen meghatározza a felnőtt ember személyiségét és a párkapcsolatát. A párjához való hozzáállását, tehát az attitűdöt is. Szeparációs félelemhez vezet, szorongó depresszió jellemzi az ilyen embert, bizonytalan, nem érzi biztonságban magát a kapcsolatban. Gyakran kétségbe esik, pánikba esik, szomorúság, tehetetlenség gyötri, akkor eljuthat a harag és a düh állapotába is. Egy biztos, hogy folytonos félelemben él, hogy elhagyhatják. Az elhagyástól való félelem visszaköszön a felnőtt életbe. Mi jellemzi a bizonytalanul kötődő embert a párkapcsolatban? Nem mond nemet, alárendeli magát a másik félnek. Az ilyen emberek válnak bántalmazottá a családon belül. Ha esetleg valaki ismer, látott már bántalmazott anyát vagy akár bántalmazott férfit is, azoknak a személyiségén ez tényleg látszik. A harmadik típus az ambivalensen kötődő ember. Ennek két módja van. Egyik sem túlzottan jó. Az egyik nagyon szenvedélyes, szeretlek, gyűlöllek, de ezt egyszerre. Egyikből a másikba esik. Ha látunk olyan házaspárt, ahol hangosan „ölik” egymást, de ha odamegyünk, hogy segíthetek, akkor azt fogják mondani, hogy nem minden rendben van, mi szeretjük egymást. A másik az úgynevezett langyos kapcsolat, amiben majdnem baráti alapon együtt élnek, se szex, se beszélgetés, se közös élmények, semmi, de együtt maradnak, mert nincs jobb ötletük. Magukat védik, mert az ambivalens kötődés nem ad nekik eleget ahhoz, hogy valamit tegyenek a kapcsolatukért vagy önmagukért. Bagdy Emőke ezzel kapcsolatban mondott el egy fontos alapelvet, ami nagyon fontos. Azt, hogy a nem tudom és a nem akarom pszichológiailag ekvivalens kifejezések. Ez azt jelenti, hogy amikor a gyerek azt mondja, hogy nem tudom, akkor meg kell neki magyarázni, hogy olyan nincs, hogy nem tudom, csak olyan van, hogy nem akarom. „Olyan van, hogy te valamiért ezt most nem akarod megcsinálni, vagy nem akarod megcselekedni, és akkor beszéljük meg, hogy miért nem akarod.”  Arra meg kell tanítani a gyereket, hogy a felelősséget ne dobja le a válláról azzal a kijelentéssel, hogy nem tudom, mert nincs olyan, hogy „nem tudom”. A nem tudom,  azt jelenti, hogy nem akarom. Az ambivalensen kötődő ember szenvedő lélek, szemrehányó, tehetetlen, büntet másokat, néha önmagát is. Hajlamos másra mutogatni, ha valami nem sikerül vagy nem működik. Ha a párkapcsolata nem működik, akkor biztos, hogy a másik fél a hibás, és nem ő. Nem vállal a felelősséget, olyan biztosan nem hagyja el a száját, hogy én vagyok a felelős valamiért is. Egy ilyen hárító, szenvedő, nyomja az élet, és sose lesz boldog ember belőle. Nagyon megnehezíti a kapcsolatot az, hogyha ebbe bele is törődnek. Ha elkezdenek rajta dolgozni, akkor az ambivalensen kötődő emberek még meg tudják menteni a párkapcsolatot, megtanulnak kompromisszumokat kötni, megtanulnak változatni önmagukon és a másokhoz való viszonyukon. Ha nem dolgoznak a párkapcsolatokon, akkor az ambivalensen kötődő ember házassága sose lesz jó. Tehát a jó kapcsolat alapja nem más, mint az első egy évben bekövetkező kötődés. Nagyon fontos a jövendő generáció szempontjából a biztonságos kötődés, identitásépítés, ami azt jelenti, hogy már abban a pici válaszkész kapcsolatban megtanulja csecsemőként, hogy mit jelent adni és kapni, szeretni, törődni, gondoskodás, mi az a bizalom. Ehhez legyen ő befogadó fél, és megtanulja viszonozni is.

A jó kapcsolatban a felek megtanulnak adni egymásnak és a gyerekeiknek is. Feltétlen szeretetet jellemzi őket. Nincs feltételhez kötve a szeretet. Nem mondja azt, hogy kapsz egy simogatást, ha jól viselkedsz, hanem először megsimogatja a gyereket és utána magyarázza el, hogy mit tekint jó viselkedésnek. A gyermekkorunk minősége meghatározza, alapvetően befolyásolja, hogy milyen módon kötődünk a párunkhoz, illetve a gyerekünkhöz. A lényeg, hogy a párkapcsolatban ez a három típus keveredik. Nagyon jó, amikor úgy sikerül, hogy két kötődő ember kerül egymás mellé, mert ők fel tudnak bármit dolgozni, tudnak adni, kapni, jó lesz a párkapcsolatuk. Ha viszont egymás mellé kerül egy kötődő és egy ambivalens, vagy bizonytalanul kötődő, akkor már van gond. Ha a bizonytalan kötődő egy ambivalenssel,  egy bizonytalannal kerül össze, akkor tuti, hogy egy bántalmazó-bántalmazott szerep alakul ki, mert az egyik szorong, a másik pedig hajlamos dühöt érezni iránta. Kész is a recept, hogy üssék agyon egymást. Ahogy ezek keverednek, nagyon sok típusát adhatja a párkapcsolatnak. Megoldhatatlan, visszatérő játszmák vannak a felek között, hogy ha a nem a kötődő találkozik a kötődővel. Ha nem ismerik fel, hogy a játszmák mögött a kötődő nevelés hiánya, vagy az ambivalens kötődés van, akkor életük végéig egymás mellett félnek, szoronganak, féltékenykednek, nem lesz belőle jó dolog.

Meggyőző, tanulságos, hogy most már vannak olyan párkapcsolati kutatások, amelyek bizonyítják, hogy a kötődő nevelés a felnőtt életre és a párkapcsolatra mennyire komoly hatást gyakorol.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 6.

Utána Gesztes Olympia átadta a vándorbölcsőt. Vetített képeket a közösségekről, akik megnyerték a vándorbölcsőt. Az öt bölcső az ország különböző pontjára került, hogy  hozzájáruljon a családbarát szemlélet elterjesztéséhez, és a Kopp Mária által az alapításkor megfogalmazott célokhoz, hogy szülessenek meg a kívánt gyermekek. Nyíregyházáról a Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan Közhasznú Egyesület, Székesfehérvárról a SZÉNA Egyesület a Családokért, és a Kiskunmajsai Nagycsaládosok Egyesülete is elindíthatja útjára ezeket a szépen faragott bölcsőket, hogy újra és újra kisbabák és családjuk számára okozhasson örömet. A Gyerecsak Egyesület által elnyert vándorbölcsőbe Pákolicz-Kropok Zsanett, személyi edző és Pákolicz Dávid, a Nyíregyháza Spartacus FC játékosa első gyermeke talált otthonra élete első három hónapjára. Kislányuk, Dézi első boldog használója a vándorbölcsőnek, amit a Három Királyfi Három Királylány Mozgalommal kötött megállapodás alapján vett használatba az egyesület. A bölcsők azon túl, hogy újabb és újabb babákat ringathatnak majd, jelképei annak, hogy a gyermekvállalás közös ügy, amelynek felelősségén a fiatalok akár egy közösséggel is osztozhatnak.

Az öt bölcső az ország öt különböző pontjára került népszerűsítve a családbarát szemléletet. Június elejéig újabb családok pályázhatnak a vándorbölcső használatára Nyíregyházán is. Gesztes Olympia beszélt arról is, hogyan köteleződött el a Gyerecsak Egyesület a kötődő nevelés mellett. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az öt vándorbölcsőt átvevő közösség közül a nyíregyházi közösség volt egyedül az, ahol kötődő neveléssel nevelik a szülők babáinkat, gyermekeiket.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 5.

A konferencián két szekció is dolgozott. „Láthatatlan munka – az otthon végzett munka értéke, jelentősége -, hogyan tehetjük elismertebbé ezt a tevékenységet?”Az egyik arról a  láthatatlan munkáról szólt, amely főként a nők, asszonyok sajátja a háztartásban, a mindennapi életben, amibe olykor már az is beletartozik, hogy sokszor már az ajtón kívülre is nehéz kerülni babakocsival egy anyukának. Egy csomó dolog van, ami nem támogatja meg az anyák szerepét.

„Mit tehet a munkaadó a munkamagánélet összeegyeztetéséért?”  kerekasztal beszélgetés: Herjeczki Kornél, Harmat Kiadó, Kazár Natália, Fundamenta, Lerf Andrea ,Coaching Team, Márta Bettina, Arkon, Révész Bálint, K&H Bank, Ternovszky Csilla, Prolabora, moderátor Németh Judit, mtd Tanácsadói Közösség. Ez szintén nagyon érdekes beszélgetés volt. A munka-magánélet egyensúlyának megtartására közismert személyek megoldásait ismerhették meg a résztvevők. A kerekasztal beszélgetés közszereplői voltak: Tomka János és Tomkáné Zsáry Anikó (ők a Házasság hete 2015 arcai), valamint Rudolf Péter és felesége Nagy-Kálózy Eszter színművészek.Moderátor: Keresztes Ilona, Kossuth Rádió szerkesztő, műsorvezető.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 4.

„Stratégia a szeretetben, család és munkahely” Papp Miklós intézetvezető, Sapientia, Családteológiai Intézet, azt hangsúlyozta ki leginkább a párkapcsolatok terén, hogy fontos a gondolkodásmód. 

Papp Miklós etika tanárkánt arról beszélt, hogy a gondolkodásmód azért fontos, mert el kell dönteni, hogy akarunk egy párkapcsolatot, és el kell dönteni, hogy mit vállalunk föl egymásért. Ha nincs meg ez a fajta felelősség az egész dologért és egymásért is, akkor az egész nem fog működni. Amiről többet beszélt, az az életvezetés. A fiatal sehol, iskolában és másutt sem, családban sem tapasztalja meg szocializációs folyamatként, hogy milyen elvek alapján alakítsa ki az életét. Kell, hogy legyenek az embernek életvezetési elvei, ami alapján meghozza az értékeit, a céljait, elkezd tervezni és tevékenyen élni a felnőtt életét. Ezért alakul ki az, hogy sokkal több energiát, időt fordítunk olyan dolgokra, amik a családon kívül vannak, hogy azok jól sikerüljenek, eredményesek legyenek, mint azokra a dolgokra, amik a családon belül fontosak lennének. Ne lopd ki a munkádba a családodból a legnagyobb energiákat! Ez nagyon-nagyon jellemző sok család működésére, főleg a férfiak jelenlétére a családban, hogy mindent a pénzért, az anyagi biztonságért, és dolgozik, semmire nincs ideje, folyton agyon van hajszolva, szólni nem lehet hozzá, stb.. Bagdy Emőke is említette később, hogy ha megkérdezik az embereket, hogy mi az, ami a legtöbb örömöt okoz az életükben, mindenki azt mondja, hogy család. Senki nem mondja, hogy a munkahelyen voltam a legboldogabb, hogy a barátom társaságában voltam a legboldogabb, vagy a hitgyülekezetben, vagy a szórakozóhelyen voltam a legboldogabb. Mindenki azt mondja, hogy a családban, a gyerekeimmel, a párommal voltam a legboldogabb. Kérdés tehát, hogy ha ennyire nagy érték a családon belüli boldogság, akkor „miért lopod ki belőle az energiákat, és miért viszed el máshova? Miért viszed el a munkádba, miért viszed el a baráti körödbe, a kocsmatársaságba, a fociba? Lehetne sorolni sok dolgot, hogy hol töltenek sok időt az emberek ahelyett, hogy otthon töltenék és egymásra figyelnének. Ami még érdekes volt, szintén ennek a hittan tanárnak a mondandójából, hogy a szeretetnek rendje van, Úgy hivják, hogy ordo caritatis, aminek az a lényege, hogy ha szeretet van, akkor el tudtok indulni egy irányba. A szeretet rendet akar, rendet teremt maga körül, rendet teremt az emberek között is, és ad egy irányt a működésünknek, hogy végül elérje az ember benne a boldogságát. Azt mondta, hogy a párkapcsolat a mai világban olyan, mint amikor homokra építenek várat. Hiába akar tökéletes lenni, ha az alapja, a környezete nem támogatja meg, akkor félő, hogy az első fuvallat elviszi. Éppen ezért azt tartja fontosnak, hogy lehet bármiben liberalista az ember, de a párkapcsolatban nem szabad a liberalizmusnak érvényesülni. „Ha letaposod a füvet magad körül, és csodálkozol, hogy nem marad más, csak a homok, és egyszer csak elviszi a házad”. Jelképesen persze, de tönkremegy a család. Egy a lényeg, hogy rosszak a prioritások. Kívülre sokkal több figyelmet, szeretetet, energiát tesz az ember a mai rohanó életében, mint befelé, a család felé. Ez nagyon rossz irányba visz bennünket. Azzal zárta a mondandóját Papp Miklós, hogy a hegyre épített várost nem lehet elrejteni, kellenek hozzá elhivatott emberek. Ha azt akarod, hogy ne egy homokvár tetején legyen a családod, akkor ahhoz tuti partnerek kellenek.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 3.

„Mégis miért érdemes? - Házasságról pozitívan”  Perczel Forintos Dóra tanszékvezető, Semmelweis Egyetem,  az egészség oldaláról közelítette meg a házasságot. Ebből néhány egyszerű alapelv. Az egyik az, hogy az egészség nem állapot, hanem erőforrás, amin dolgozni kell az embernek egész életében. Azért vagyunk annyira betegek, mert nem vesszük ezt komolyan. A másik, érdekes dolog, hogy kutatásokkal bizonyították, a házasságban lévő emberek egészségesebbek, mint a párkapcsolaton kívüliek. Tovább élnek és kevesebb betegség éri őket. Érdekes, hogy a válások 71%-át feleségek kezdeményezik, és általában az alkohol és a hűtlenség az oka annak, hogy el akarnak válni. 

Arról beszélt még sokat, hogy az a baj, hogy a házasságon belüli konfliktuson nem is próbálnak a párok dolgozni, hanem az első konfliktusra azonnal szétszaladnak, nem gondolják végig ennek a főleg gyerekek számára súlyos következményeit. Nem vállalnak felelősséget a kapcsolatért, és ez nagyon nagy baj, nagyon nem jó irányba visz bennünket. A lényeg az, hogy a jó kapcsolat megéri az egészséget. Mi jellemzi a jó házasságot? Egyrészt az elkötelezettség egymás iránt és a család egésze iránt is, az, hogy megküzdesz az eredményekért, és törekszel rá, hogy a család, mint olyan, eredményes legyen. Nagyon fontos része, hogy legyen egy kompetencia a társas viselkedéshez. (Lassan már két éve, hogy a Gyerecsak szervezett egy asszertivitás tréninget, amire akkor nagyon jöttek a fiatal párok.) Meg kell tanulni azokat az asszertív viselkedési módokat, amivel úgy lehet együtt élni a másikkal, hogy megvédem a magam álláspontját és érdekeit, de úgy, hogy nem bántom meg vele a másik személyiségét. Ezt Perczel Forintos Dóra is nagyon fontosnak tartotta, és a pozitív gondolkodást. Nagyon sok párkapcsolatban az visz el a bomlásig és a kapcsolat végéig, hogy nem ismerik egymás szeretetnyelvét. Az egyik embernek az a szeretetnyelv, hogy megérintsék, megöleljék, megszeretgessék, tehát az érintés. Bárki másnak az, hogy rend legyen körülötte, a harmadiknak az, hogy szóban kimondják, hogy szeretlek, fontos vagy, jól csinálod, stb. Mindenkinek megvan a szeretetnyelve, és hogyha ezt nem ismerik a párok egymásról, teljesen más módon szeretnék közölni a szeretetüket, akkor félresikerül az egész. Lehet olyan is, hogy egy gyönyörű virágcsokorral beállít a férfi, a nőnek meg mondjuk abszolút nem ez a szeretetnyelve, hogy ajándékot kapjon, az egészet nem értékeli, nem méltányolja, és ebből elkezdődik egy konfliktusos helyzet. Ilyen az életben rengeteg van.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly. Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián 2.

Novák Katalin államtitkár, az Emberi Erőforrások Minisztériumából főként arról beszélt, hogy nem lesz addig gyermekvállalási kedv, amíg a politika és a kormányzat nem támogatja ezt meg különféle intézkedésekkel. Elmondta, hogy 2015 év folyamán meghirdetik a család-barát munkahely pályázatot, amivel munkahelyenként három millió forintot. 

Kérdés, hogy vannak-e családbarát munkahelyek Nyíregyházán. Jó lenne, ha ez a pályázat idáig elnyúlna. A kormányzat ezzel azt szeretné elérni, hogy a családbarát szemlélet erősödjön, legyen prioritása Magyarországon. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom konferenciáján arról beszélt, hogy akkor családbarát egy munkahely, ha ott nemcsak a munkavállalókat "látják, hanem a mögöttük álló" családokat, a gyerekeket, az otthonokat is. A kormány segíteni kívánja a családi és a munkahelyi élet összeegyeztethetőségét. 

Novák Katalin szerint ez az elv rendező elvvé kell, hogy váljon a munkahelyek mindennapi életének megszervezésében, mondta, miközben a kormány családpolitikai intézkedései közül azt a járulékkedvezmény-lehetőséget emelte ki, ami arra ösztönözheti a munkaadókat, hogy vonzóbb, anyagilag kedvezőbb legyen számukra a kisgyermekes anyák foglalkoztatása. Előadását egy történettel zárta, ami elmondása szerint egy megtörtént eset. A metróban egy a tipikus egymást szerető, gondoskodó egymást szerető öreg házaspár kézen fogva. Sétálnak és próbáltak felszállni a metróra. Egy fiatal pár figyelte őket. Odamentek és megkérdezték, hogy mióta szeretik ennyire egymást, mert látszik rajtuk, hogy szeretik egymást. Mondta a bácsi, hogy hatvan éve vagyunk házasok. A fiatalember mondta a feleségének, hogy én is szeretném, ha mi is így öregednénk meg. A bácsinak az volt erre a válasza, hogy fiatalember, ezt nem szeretni kell, erről döntést kell hozni.

Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly Konferencia a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián l.

A konferencia a Házasság hete rendezvénysorozat központi programja volt február elején. Fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.

A konferencián a Gyerecsak Egyesületet és a Nyíregyházi Babaklubot Dr. Rácz Éva klubos nagymama képviselte, és egyúttal átvette a konferencián átadott öt vándorbölcső egyikét is.

A rangos rendezvényt a köztársasági elnök felesége nyitotta meg, véleménye szerint a boldog házasság nélkülözhetetlen pillére a szeretet mellett a bátorság, az alázat és a hűség. Hercegh Anita a házasság hete mottójára, a megtartó hűségre utalva azt mondta, az bármely élethelyzetben nagy segítség lehet, így például a közösséghez tartozásban, a munkahelyi helytállásban, vagy a családban, a gyermeknevelésben is. Beszédében idézte Böjte Csaba ferences szerzetest, aki azt mondta:, „Ha egy kapcsolat az Isten akarata szerinti szerelemre épül, amely magában foglalja az örök értékek szeretetét, az alkotás, az életadás örömét, a gyermeknevelés felelősségét, akkor azzal le lehet győzni mindazt, ami a hűséget, a kitartást támadja.”  A köztársasági elnök felesége nagyon kedves, közvetlen, szerény és kellemes személyiség, akivel sokan beszélgettek, fényképezkedtek. A konferencia minden előadója hozzá hasonlóan sokgyermekes anyuka volt.