Sok nő a félreértett emancipáció okán a saját nemére
jellemző lényt fojtja meg. Ők udvarolnak, határozzák meg a döntéseket, és ezzel
elpusztítják magukban a nőt, és ezáltal tönkreteszik a férfiban a férfit.
Rivalizálnak a férfiakkal, a férfiak pedig lágyan körülölelik egymást. Ez a
görög-római dekadens kultúrához vezet, akik bele is pusztultak ebbe - mondta az
Igennek Dr. Bagdy Emőke pszichológus.
Bagdy Emőke az Igennek adott interjúban felhívja a
figyelmet: "az a párkapcsolat időtállóbb, amelyben az illetők szerelemből kerültek
össze és kötöttek szövetséget. És az is magától értetődő, hogy a
párkapcsolatnak szüksége van a szerelemre, szenvedélyre. A szenvedély mellett
az intimitás az, ami egy nagyon fontos feltétel."
"Egy különleges, magasabb rendű minőség az intimitásban
a gyöngédség, az egymásra figyelés, az érdeklődés, a beszélgetések, a hosszú
meghitt órák, a játékosság, a szex, a kreativitás és még sok minden van
ebben." A harmadik tartópillér az elköteleződés, a pszichológus szerint.
Az elköteleződéstől való félelmet szerinte az önkéntesség tudja feloldani.
A szakember felhívja a figyelmet a beszélgetés fontosságára
is: "Ismerjétek meg jól egymást, meséljétek el egymásnak a
gyerekkorotokat, milyenek voltak a szüleitek, mit tartasz róluk? Mik azok az
érzelmi és döntő tapasztalataid, amit majd máshogy csinálnál? Milyen
szokásaitok vannak, mik a családi mítoszok, legendák? Aztán, mit mesélnek
rólad, mikor kicsi voltál? Mindenképpen érdemes kérni a párt, hogy avassák be
egymást egymás addigi életébe. Nagyon szeretünk arról beszélni, hogy mit mond a
család, te kire ütöttél, kitől mit örököltél? Valójában a temperamentumot
örököljük, hogy mennyire vagyok tűzről pattant, vagy egy kicsit álmatagabb,
ráérősebb."
Emellett meg kell ismerni a másik karakterét is, hiszen azon
sem lehet változtatni. A különbözőségek miatti nézeteltéréseket, a más
látásmódot tudatosítani kell, "a tudatosság nagyon fontos része egy
párkapcsolatnak". Fontos, hogy tudatosítsuk, ha nem értünk egyet,
alakuljanak ki a szabályok a vitás kérdések megbeszélésére, és találjuk meg a
közös pontokat - az viszont nem baj, ha nem értünk mindenben egyet. "Ne
kritizáljuk egymást, ne minősítsük egymást, senkinél nincs a bölcsek köve.
Ezért egyrészt tárgyközpontúan vitázzunk, mert mi a vita: érvek egymás mellé
helyezése. Ezt hívjuk asszertív kommunikációnak."
Bagdy Emőke megjegyzi: a férfiak nem szeretnek sokat
beszélni, lényegre törőek, és gyorsan döntenek. Ezzel úgy lehet mit kezdeni, ha
a másik fél azt mondja: a te szemszögedből igazad van, de itt van az én
szemszögem is. Az igazság szubjektív dolog, nézzük meg a másik szemszögből is a
dolgokat. "Ha pedig közös döntés születik, akkor nagyon odafigyelve - a
pszichológia nyelvén - pozitív megerősítéssel jutalmazzuk a másikat. A párom a
szövetségesem, és nem az ellenfelem."
"Sok nőt ismerek, akiknek nagyon jólesik támaszkodniuk
a férjükre, mert így látták otthon is. Ők a komplementer pár. Sokan ma is úgy
mondják: az Uram. De hát az igazi női természet - mondja a pszichológus,
hozzátéve: "a női odaadás, a gondoskodó attitűd, az alárendelődés egy
extrém formája, de a komplementer kapcsolatokban ez önként történik, mellesleg
meggyőződésem, hogy erre a legtöbb férfi alapvetően vágyik." Sok nő
azonban a félreértett emancipáció miatt férfiként szeretne viselkedni,
ahelyett, hogy "az okos nő azt mondaná: rendben van, te vagy a király, de
én teszem fel a fejedre azt a koronát. Én tudlak királyommá tenni, ha te engem
királynővé teszel. Mert a mosogatólány nem párja egy királynak. És máris ott
vagyunk, hogy add meg nekem mindazt, ami egy nőnek szükséges, és akkor én is
mindent megadok, ami egy férfinak szükséges"
- mondta Bagdy Emőke
pszichológus az Igennek.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése