Az alábbi javaslatokat a koronavírus járvány megszűnte után kívánjuk a kórház vezetőinek megküldeni.
„Van, ami nem pénzkérdés!” című
online kérdőív feldolgozása után készült javaslatok
Dr. Adorján
Gusztáv Főigazgató Úr
és
Dr. Pap
Károly Osztályvezető Főorvos Úr részére:
A fenti projekt címen belül a „Tedd jobbá!” címet kapta kérdőívünk, amivel olyan édesanyákat
szólítottunk meg, akik az elmúlt tíz évben Nyíregyházán szülték meg gyermeküket, illetve gyermekeiket.
Hipotézisünk szerint a szülő nők többsége, amikor kijött a
Jósa András Oktatókórházból szülés után gondolt valami hasonlót: „Van, ami nem pénzkérdés!” Mi, néhányan
a Gyerekek, Családok, Anyák Kreatívan Közhasznú Egyesületben, és a Nyíregyházi
Babaklubban, Nyíregyházi Babaváró Klubban, azt vettük a fejünkbe, hogy hiteles
visszajelzéseket adunk a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Szülészeti
Osztályának, feltárva főként a gondoskodás, kommunikáció, bánásmód, és a
hozzáállás hiányosságait, feltételezve, hogy az ott szülő kismamák, anyukák véleménye,
tapasztalatai, elvárásai több változást eredményeznek, mint a betegjogi
képviselet.
Egyesületünk egy helyszínen több közösséget működtet. Amire
kiemelten büszkék vagyunk az, hogy idén már több, mint tíz éves a Nyíregyházi
Babaklub, a régió első kötődésen, babahordozáson alapuló közössége.
Történetünkben több száz anyuka, illetve család kapott szerepet, levelező
listánkon megközelítően 300 család kap folyamatosan értesítést programjainkról,
amelyben kitüntetett tartalom minden egészséggel, egészséges életmóddal,
prevencióval, szüléssel, születéssel, babaápolással, gondozással kapcsolatos
kérdés.
Az egyesületünk által fenntartott közösségekben érthető
módon gyakran szóba kerül a szülés, hiszen ez az édesanyák egyik legnagyobb
életélménye. Ezzel összefüggésben kiemelten fontos a válaszkész nevelés azon pillére, ami az
igény szerinti táplálást,azaz a szoptatást, az anyatejes táplálást
szorgalmazza. Észrevettük igen sok anyuka története után, hogy óriási ellentmondás
van a Jósa András Oktatókórház önmagáról kommunikált szakvéleménye és az ott
szülő édesanyák véleménye, tapasztalatai között. Valószínűnek tartjuk, hogy a
kórház vezetésének nincs tudomása erről. A kórház Szülészeti Osztálya bízik
benne, hogy magas szintű ellátást biztosít, minden tökéletesen rendben van,
mert nem kap hiteles visszajelzéseket az onnan szülés után távozó anyáktól,
kismamáktól. A kérdőív célja a tájékoztatás, a
visszacsatolás volt.
Főként a szöveges válaszok alapján úgy véljük, hogy őszinte
és hiteles válaszokat kaptunk a kérdőívünket önkéntesen, anonim, és online
módon kitöltő anyukák köréből, ami alapján ez- úttal egy a kórház Szülészeti Osztályát
támogató, írásban továbbított javaslattal szeretnénk élni a kórház vezetői
felé.
A kérdőív feldolgozása után is meggyőződésünk, hogy a szülés
élményét bárki számára jobbá tenni nem pénzkérdés, és bízunk abban, hogy ebben a meggyőződésünkben együttműködő
partnerekre találunk a Jósa András Oktatókórház vezetésében, a Szülészet főorvosa,
valamint az osztályon dolgozók személyében is.
Észrevételeink kizárólag visszajelzést, tájékoztatást
szolgálnak. Bízunk benne, hogy megértik észrevételeink mögött, hogy mindössze
nagyobb odafigyelést, jobb kommunikációt, empátiát kérünk, és várunk el
Önöktől. Ez mindenre kihat, hatékonyabb
együttműködést szeretnénk a szülés helyszíneként Nyíregyházát választó
kismamák, édesanyák nevében.
•
Kevés és túlterhelt a kórházi személyzet. Ez mindenre
kihat, ami ott történik.
•
A szülés miatt ott tartózkodó anyukák kiszolgáltatott
helyzetben vannak, páciensként tartanak a következményektől. A
kórházból való távozás után érzelmi okokból sem foglalkoznak kórházi
tartózkodásuk problémáival.
•
A betegjogi visszajelzés inkább csak formálisan működik.
Soha senki nem tudja, mikor kerül vissza az osztályra, azaz az anyukáknak
kényelmetlen a konfliktus keresése, bevállalása.
•
A szülő nők felkészítése a kórházi ellátásra hiányos,
jellemző, hogy információk hiányában már megérkezésekor kellemetlenül érzi
magát a szülés előtt álló kismama.
•
Sem a kórház, sem a szülő nők részéről nem egyértelműek az
elvárások a másik féllel szemben.
•
Nincs rendszerbe foglalva, mit vigyen magával a szülőnő, és
mit ad a kórházi ellátás.
•
A kórházi személyzetnek
rutin, a betegnek rendkívüli a szülés, mint olyan, ugyanazt a helyzetet
teljesen ellentétesen élik meg.
•
Szükség lenne kiégés elleni tréningre, asszertív
kommunikációs tréningre az egyszerű, de a szakmai hozzáértést mégis erősen
csorbító viselkedés megelőzéseként. Különösen érzékenyen érinti ez a csecsemős
és osztályos nővéreket.
•
Kiemelkedően nagy probléma, hogy nincs elegendő, és
megfelelő türelemmel dolgozó szoptatási tanácsadó, hiszen, ha kimarad az
anyatejes táplálás a felnövekvő gyermek életéből tudatlanság, tapasztalat, nem
hozzáértés miatt, az egy ember életében még felnőttként is trauma lehet.
•
Érthető, ha az anyukák úgy gondolják, hogy információt kell
kapjanak arról, mi miért történik a szülészeten velük (császármetszéses szülés oka, gátmetszés szükségességének oka,
újszülött gyermek egészségi állapota, stb. esetben).
•
Nem lehet pénzkérdés olyan közösségi tereket biztosítani,
ahol VIP szobán kívül is találkozhat az újszülött és az édesanyja családjával.
•
Mindenki jog van az Aranyóra igénybevételére. Ha az édesanya
állapota nem teszi lehetővég, akkor az édesapának.
•
Végül, egy Baba-Anya-Család Barát Kórházban nem kallódik el
a fogadott orvos, a fogadott szülésznő, ez teljességgel etikátlan magatartás.
Köszönettel és tisztelettel,
154 válaszadó
édesanya nevében: Gyerecsak Egyesület,
Valcsák Viktória elnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése