II. Kukoricamorzsolástól a mai gyermek foglalkoztatásáig
A program megvalósítása során kézműves
foglalkozást tartottak gyermekeknek, segítő kézként önkéntes alapon szülők is
résztvevők lehettek ebben, de volt tanácsadás szülőknek, foglalkozás a mezőn,
réten /falun/ élő ember tájépítészeti hagyományairól. Kitűnő helyszínnek
bizonyult egy lovas tanyán a Bihari
tanya, Nyíregyháza, Antalbokor, ami lovastanya és gazdálkodó tanyán ibrány
Anna Vendégház, amelynek szomszédságában egy gazdálkodó tanya életét, működését
tapasztalhatták meg a résztvevő családok és főként kisgyermekeik.
Az együttlét gerincét a gyermekekkel
való közös alkotás öröme alkotta. Ez kiegészült a mezők, rétek növényeinek,
virágainak megismerésével, sajnos a késő őszi megvalósulás miatt csak
virtuálisan, szemléltetéssel, és a program apró kellékekeinek megteremtésével.
A kiválasztott mese bemutatása, színpadra állítása mellett közösen mondókáztak,
verseltek, énekeltek és meséltek. A gyerekek esténként kukoricát morzsoltak,
nappal állatokat simogattak, az egynapos kisbárányok óriási élményt jelentettek
a gyerekeknek, de állatokat is etettek a szálláshelyen. E folyamatban a
résztvevő gyermek saját és társai képességeit ismerhette meg és gyakorlatban
bizonyíthatta erősségeit. Olyan tapasztalati tudáson alapuló
személyiségfejlődésre adott lehetőséget a program, amely beilleszkedési
zavarokat is enyhíthetett néhány kisgyermek számára. Ugyanis az együttműködés a
többiekkel magabiztosságot, bevállalható énképet adott, és ráadásul személyes
kapcsolatokon, a társakhoz való kötődésen keresztül kézügyességet, képességet
fejlesztett. A gyermek beilleszkedése könnyebb volt, mint családi, vagy óvodai
környezetben, leküzdhette személyes hátrányait és alkalmazkodhatott a
közösséghez, amely bentlakásos, zárt világával maradandóan hatott rá: segített
eligazodni a világ dolgaiban. Gyerek résztvevőink új normákkal és szabályokkal
találkozhattak, másfajta döntéseket hozhattak. Új gyermek és új szülői
kapcsolatok születtek, mivel korábban nem ismert családokat is bevontak a
projekt megvalósításába.
A konkrét foglalkozások a tevékeny részvételen
keresztül a természetes és mesterséges anyagokhoz, az alkotáshoz vitték közel a
résztvevő gyerekeket. Mértéket tanultak, találkoztak különböző, korábban
kidobásra ítélt anyagok újrahasznosításával.
Megismerték a népi öltözködés, viselet formakincsét is. A varrástechnikák, az anyagokkal való
munkálkodás és kísérletezés otthon korábban nem tapasztalt lehetőséget nyitott
meg a gyerekek számára.
A projekt
gerincét adó közösség a Nyíregyházi Babaklub volt ez úttal is. E közösség
együttléteinek során az óvodás kort a
tehetséggondozás szempontjából alapozó kornak tekinti. Ez a gondolat irányadó
volt számukra e projektet megelőzően is.
A tanyavilág ingergazdag
környezetet teremtett a résztvevő kisgyermekek számára. Irányítottan ugyan, de
engedték őket játszani, törekedtek a népi játékok megismertetésére. Hagyták és segítették, hogy felfedezzék a
vidéki életmódban rejlő gyermeki esélyeket, és támogatták őket abban, hogy
felismeréseiket, élményeiket, tapasztalataikat új módon jeleníthessék meg. A
szülőkben megerősítették, hogy fontos a diagnosztizáláson túl a tehetségek
gondozása is. Továbbá segítették őket
abban, hogy tiszteljék a 3–7 éves
gyermek fejlődő személyiségét, felismertették velük, hogy gyerekük képességei
fejlődését genetikai adottságaik, a belső fejlődés sajátos, egyéni
törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg.
A Nyíregyház
Babaklubban növekedő gyerekeknél már megtapasztalták korábban is, de e projekt
során is, hogy mennyire nyitottak, kreatívak, közösségben együttműködők a
közösségben felnövekvő gyerekek.. A tehetséges gyerek már kisgyermekként is
hordozza a kiemelkedő képességűekre jellemző személyiségvonásokat, érzelmi
mintázatokat és karakterisztikus viselkedésformákat. E programmal elő kívánták
segíteni, hogy mind a gyermek, mind a szülő felismerhesse gyermeke adottságait,
és a későbbiekben támogatni is tudja azokat.
A
közös foglalkozások és a bemutató ürügyén valóban megtapasztalták a gyermekek,
hogy mi rejlik az anyagokban, hogyan kel életre a természetben talált fa,
kavics, szárított növény másként hasznosulva. A szülők megtapasztalhatták, hogy
a házi állatok szerethető volta milyen mértékben segítheti a gyermekek
világképét. A tevékenységek jó része egyedül is, illetve a projekt időtartama
alatt otthon és a klubban is folytatható volt, ami előnyt jelentett a
képességek folytán lemaradóknak. Teret adtak arra, hogy a gyermek aktív,
különlegesen új dolgot alkosson, ne a megszokott szabályok szerint cselekedjék.
A projekt teljes időtartamában prioritást élvezett a képességek közül a kreativitás,
ami óvodás korban a legszembetűnőbben a
játékban ismerhető fel.
Éppen
ezért kiemelt cél volt, hogy hagyják a gyermekeket játszani, önállóan alkotni,
illetve ehhez adtak működő hátteret e programmal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése