„Mezőn, réten át a Parasztudvarban” V.

V.                    Modellértékű volt-e a törekvés?

A tanyákon megvalósított programok a természet ritmusát követték, figyelembe vették a gazdálkodó, állattartó ember tevékenységeinek ritmusát, ennek köszönhetően a gyerekek észrevétlenül megtapasztalhatták, hogy a folyamatos munka megtanít a dolgok, tevékenységek között kapcsolatot teremteni. Megtanulhatták az időt egyszerűen, a természet ritmusa szerint kezelni, és amikor 20-25 méteres szénabálákat megmásztak, egyértelmű volt, hogy pozitív megerősítésként élték meg azt, hogy a tevékeny és természet közeli élet mekkora örömforrássá válhat.

Szintén pozitív visszajelzéseket kaptak a szülők számára biztosított pszichológiai tanácsadásról, amelyet csoportosan, 2-3 fő együtt, vagy akár személyesen is igénybe vehettek a gyerekeik hátterében segítő anyukák, apukák. Az itt felvetődött kérdések: a kisbabák szoptatása, hordozása, kötődő nevelés, alternatív pedagógiai nevelési programok, óvodai, iskolai beiskolázás, beszoktatás, a szülőkkel való együtt alvás, tanulási nehézségek, tehetséggondozás, mikor érdemes elkezdeni zenét, nyelvet tanulni, táncolni, hogyan kacsoljuk be a nagyszülőket gyermekeink nevelésébe, hogyan lehet bántalmazás nélkül gyermeket nevelni, mire vigyázzunk a csonka családokban, és még sorolhatnánk.  A felnőtt résztvevők kötetlenül, informálisan konzultálhattak foglalkozások mellett, szabadban sétálva, főzés. vagy éppen étkezés közben a program egész idejében jelen levő pszichológussal. Sokan és nagyon szívesen igénybe vették ezt a lehetőséget. Szülőnek lenni természetes, de szakmailag megalapozottan helyesen nevelni fel gyermekünket nehéz, és a családok örülnek, ha ebben segítséget kapnak.

A gyerekek számára az állatokkal való közvetlen ismerkedés, simogatás, lovaglás, etetés volt kiemelkedően nagy élmény, aminek a hatását erősítette az is, hogy rögtön a megtapasztalás után lehetőségük volt az élmény megformázására, kinyilvánítására is. Szegény marad az a kisgyerek, aki csak a városi életmódot ismeri meg.

A Vajaspánkó című mese feldolgozása a gyerekek életkorának megfelelően kissé esetlen, de ugyan akkor hiteles is volt, amelyben a résztvevő kisgyermekek bátor kiállása bizonyította, hogy a korai verbális megnyilvánulása gyermekünknek sok apró kicsi csodára képes, és azt is, hogy a sok meseolvasás, mesehallgatás a színpadi kiállásban megmutatkozik, mert a gyerekek gátlások nélkül részeseivé tudnak válni a történetnek.