III.
Az alkotó kedv felkarolása
megtérül: állatsimogatástól a fakanálig.
Hét szakmai
felkészültségét tekintve is eltérő, de személyiségében is egymástól különböző
felnőtt foglalkozott a résztvevő gyerekekkel. A foglalkozást vezetők maguk is
igen kreatív személyiségek, akik mind a kézműves foglalkozásokon, mind a
bentlakásos programokon sokoldalúan hatottak a gyermekcsoportokra, és rendkívül
jól modellezték a szülők számára, hogyan, mi módon tudják tehetséges
gyermekeiket hosszú távon is segíteni. Sokan nem gondolnák, hogy a gyerekekkel
együtt alkotni, játszani,illetve velük foglalkozni komoly szakmai kihívás is
lehet. Jó képességű gyermeket felnevelni bizony nem magától értetődő mesterség!
Azt tapasztalták,
hogy a gyerekek néhány százalékának képességei egy vagy több területen jelentős
mértékben meghaladja a korosztályos átlagot. Felhívták a szülők figyelmét arra,
hogy a kisgyerekekre két okból érdemes külön is odafigyelni: az egyik ok a
tehetséges kisgyerek sajátos korai személyiségfejlődése, a másik a konkrét
képességek és az azokkal szükségszerűen együtt járó igények jellege. Arra a
közös megállapításra jutottak, hogy kiemelkedő szerepű a tehetségígéretek
motivációja szempontjából a családi környezet támogató hatása, és ez egyúttal
azt is jelenti, hogy a program nem zárul le véglegesen a projekt befejeztével.
Az „ott alvós”, együtt elvégzett munka megtanította gyermekeik számára hogyan
lehet a dolgok, műveletek között kapcsolatot teremteni, tervezni a következő
napra, napszakra, vagy akár órára, bizonyítva, hogy a tevékeny és természet
közeli élet mekkora örömforrássá válhat.
A tartalmilag kötött és irányított
foglalkozásokhoz szervesen illeszkedett a szabadon választható egyéni vagy
közös elfoglaltság, amely közvetve szintén irányított és szervezett
foglalkoztatás volt.
Az együtt
töltött idő alatt biztosították a gyerekek számára azokat a lehetőségeket is,
amelyek a tehetséggondozásuk szempontjából semmit nem nyújtottak, de a
feltöltődésüket, pihenésüket elősegítették.
A
tervezettől eltérően, különleges terepet adott a közös cselekvésre a
sütés-főzés, ami nemcsak élményekben, tapasztalatokban bővítette a családok
minden tagjának képességvilágát, de tanított a munka együttes megszervezésére,
munkamegosztási szerepek bevállalására is. A tűzrakás, főzési előkészületek,
asztalterítés, mosogatás, pakolás műveleteibe
a nagyobbacska gyerekeket is bevonták. Sokaknak az első megtapasztalási
lehetőség volt arra, hogyan kell a szabadban tüzet rakni, üstben főzni, mezőn
tálalni és fogyasztani az elkészült ételt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése